Remember. 5. fejezet.

S: Azt hiszem jó kedvem van, hogy végre vissza nyertem az irányítást minden és mindenki felett. A tagok segítenek pesztrálni a többieket. Hoon és AJ Donghot ápolgatják és figyelik, míg KiSeop és Eli Kevint. Így van időm a saját nyavalyám is kipihenni, habár annak ellenére én is sűrűn ott vagyok a két nagy beteg mellett. Persze Kevinnél mindig leragadok, de azt hiszem érthető miért.


K: Kicsit zavar, hogy Soohyun a nyakamra küldte Elit és Kiseopot mert én azt akarom, hogy ő legyen itt velem. Néha persze idejön és akkor olyan jó. De amikor kimegy mindig elviszi az életkedvemet. Nem is igazán figyel rám. Amikor végre kimegy Eli És Kiseop hozzá fordulok:
- Baj van Soohyun? Vagy csak szégyelsz? - tudom, hogy hivatalosan nem járunk de hát végül is ő is azt mondta, hogy szeret. - Mert én szeretlek és nem félek elmondani ezt senkinek. Azt akarom, hogy velem legyél és ne kelljen titkolózni. - felülök és ölébe mászok.

S: - Mi? - nézek kistányér nagyságú szemekkel - Ho.. Mi... mi van? - rázom meg fejem. Teljesen meglepődök a hozzám szegezett kérdések hallatán.
- Nem, nem szégyellek. Honnan vetted ezt? - esek gondolkozóba. Tényleg így tűnne az ő szemében? Én nem vettem rajta észre. Azt hittem boldog és megérti, hogy most még nem tudom magam 100%-osan hozzá láncolni, legalább is látványosan még nem.

K:- Tudom, hogy valójában nem járunk. És hogy most sok mindenen mész keresztül. De te észre se veszed és el löksz magadtól. - Próbálom vele megértetni amit gondolok. Annyira szeretném ha fel vállalnánk. De ez az ő döntése és én tiszteletben tartom. El helyeszkedem ölében és várom hogy megeméssze és reagáljon rá.


S: - Nos.. hát.. - próbálok valahogy kitérni, de válaszolni is neki - Addig nem tehetek semmit, míg SooHee nem tud semmiről. A hétvégén jön haza és szerintem elmondani neki nem telefonon kellene, mert az gerinctelenség lenne. Jobb az, ha tisztességes maradok vele szembe, hisz egy időben szerettem. Szeretném, hogy ezt megértsd valahogy és remélem sikerül is. Ha azt a szakaszt lezárom már csak a mienkével fogok törődni és ezt megígérem neked. - simítom meg fejét, majd a mellkasomhoz szorítom buksiját és egy hosszú puszit nyomok rá.


K:Szorosan átölelem és beszippantom finom illatát.
-Értem. Igaz eléggé gerinctelen lenne, az biztos. - percekig csak ölelem őt és nem engedem el. Talán ennyit meg is engedhetek magamnak.
- Amúgy jól vagy? Mert ha nem akkor menj pihenni. Nehogy miattam legyél rosszabbul.- nézek mélyen szemeibe. Fontos az egészsége. - Szeretlek leaderem. -rávigyorgok és megint hozzábújok mellkasához.

S:Szorosan átölelem, majd biztosítom szavakkal, hogy semmi bajom és tényleg nincs, legalább is nem érzem.

Utolsó napunk, amit szabadon tölthetünk el. Vasárnap jön SooHee. Felkészülök lélekben, hogy végleg kiadjam az útját és csak az én kis pöszémre koncentrálhassak. Az imént említett már jól van és sétafikál, nem csak a házban, hanem oda kint is. Ma vele és Dodoval voltunk a közeli mini parkban. Mind a kettő kisugárzása sokkal boldogabb volt, így vele együtt az enyém is vidámabb. Ma este nagy lakomát csapunk, de csak a nagy semmire, így Hoon és Eli, mint főszakácsok serénykednek. A többiek - persze minket kivéve - segédkezett nekik. Sokszor húzom magamhoz Kevint és szeretgetem. Míg teljesen ki nem lábalunk a betegségből a csók tiltott, de utána már senki sem megakadályozni benne, ha csak ő maga nem.

K:Utálom a nincs csók amíg meg nem gyógyulunk szabályt. Annyiszor próbálkoztam de sose engedte. Már alhattam mellette aminek nagyon örültem. Hiszen karjaiban alhattam el és ott is ébredtem. Annyira jó volt. Boldog voltam és milyen boldog leszek, ha már csak az enyém lesz. Elmentünk sétálni utána megvacsoráztunk és az egész banda leült filmezni. Mondjuk én csak bambultam a képernyőt. A film címét se tudom sőt azt se hogy miről szólt. Félek, hogy Soohee hazajön és Soohyun megint őt fogja szeretni. De nem akarom ezzel idegesíteni ezért hozzábújok és úgy teszek mintha figyelném a filmet.

S:A film haláli unalmas volt, de legalább nem félt senki sem. Mikor vége lett a banda nagy része elment valahova. Persze azokat intettem a figyelemre és a mértékkel való alkohol fogyasztásra, na meg persze arra, hogy ne maradjanak ki sokáig, mart reggel korán fújom a riadót. Dodo és Kiseop elvonultak dalszöveget írni. Ha megszállta őket az ihlet én nem állok utukba így ketten maradtunk oda lent a a kis pöszémmel.
- Hogy érzed magad? - ez az a kérdés, ami napjában többször is elhangzik irányába. Tudni akarom, hogy mikor hogy érzi magát és az is érdekelne, hogy mikor mit gondol.

K:- Öhhm jól. Most jól vagyok.- válaszolok semmit mondóan. Persze kedvesen viszonyulok hozza de félek a holnaptól, hogy mi és hogy lesz. De most igyekszem nem idegeskedni és lazán kezelni a dolgokat.
- Elmegyünk valahova.?- csak menjünk el semmi kedvem itthon unatkozni ha hozza sem érhetek..

S: - Mond hova mennél és indulhatunk is. - tudom, hogy ideges a holnappal kapcsolatban, de minden rendben lesz, viszont nem engedem, hogy végig nézze. A lány, aki eddig az életem része volt tüzes természetű. Tudom, hogy robbanni fog, így inkább megkímélem a látványtól. 
Miután elmondta, hogy hova menne felszóltam a művészeknek, hogy elmentünk.
Bolyongunk a városban céltalan miután azzal szembesültünk, hogy az a hely zárva van, ahogy szerelmem menni akart. Minden erőmmel azon vagyok, hogy egy nyugodt zugot keressek, ahol újra átölelhetném. Tudom, hogy én hoztam a szabályt, hogy nincs csók a betegség végéig, de hiányolja ajkam az övét. Módot fogok keresni, hogy hamarosan rátapadjon párnáim az övéire.

K:A hely zárva volt ezert csak sétálgattunk.
- Nem veszünk ki egy szobát?- javaslom.- valami romantikusat.- akarom őt és ha nem kapom meg hisztis leszek.
- Amúgy holnap ...-kezdek neki lassan - szeretned ha veled mennek? Mert én szívesen megyek. Elvégre szakítani valakivel eleggé fájdalmas.

S:- Ha szeretnéd. - mosolyodom el és ez válasz volt mind két kérdésére - Viszont ha holnap el is jössz velem szeretném, ha a kocsiban maradnál vagy legalább is házon kívül. - nem akarom megbántan.


K:- De én szeretnek veled menni. Úgyhogy esélyed sincs.- kiveszünk egy romantikus kis szobát egy jó hotelben és felmegyünk. Levetkőzök és elfekszem az agyon. Azt akarom hogy beinduljon, hogy megkívánjon. És így is lesz. Mert én kívánom őt. Nagyon. Bejön a szobába és elneveti magát.
- mi olyan vicces?- ez a köcsog kinevet...hat ennyire nem vesz komolyan?